Erdő Péter: A szeretet kultúráját kell képviselnünk

„Az egyház és a magyar nép ha hűséges akar maradni Szent István örökségéhez, akkor sziklára építkezik” - mondta Erdő Péter a Kossuth Rádióban. A bíboros, prímás felidézte azt az ószövetségi történetet, amikor a választott népet a pusztai vándorlása során a szomjhalál fenyegette, majd Mózes botjával ráütött a sziklára és abból víz fakadt. „Kísérjen minket is Krisztus, mint egy szikla – fogalmazott a főpásztor – és merjünk mindig visszatérni hozzá, belőle erőt meríteni.”

Három forgatókönyv

A járványügyi intézkedések miatt nemcsak az idei körmenet, hanem a szeptemberre tervezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is elmaradt. Utóbbit jövő szeptember 5-12. között rendezheti meg hazánk. Erdő Péter ennek kapcsán elmondta, hogy három forgatókönyv szerint zajlik a katolikus világtalálkozó újbóli előkészítése. Az, hogy végül milyen formában láthatja vendégül Magyarország a híveket, attól függ, hogy 2021 őszén mennyire kell korlátozni az emberek utazási lehetőségeit a pandémia miatt. Az első lehetőség, hogy mindenki zavartalanul hazánkba látogathat és részt vehet a világeseményen, ugyanakkor a szervezők felkészülnek arra is, hogy online formában rendezzék meg a kongresszust.

Hűség és reform

„Isten a teremtéskor rábízta a világot az emberre, hogy jó gazdaként művelje, de ez nem azt jelenti, hogy teljesen a hatalmunkba adta a mindenséget” - vélekedett Erdő Péter arról, hogy a keresztények számára mi a tanulsága annak, hogy az életünk a világjárvány következtében alapvetően megváltozott. Hozzátette: „minél jobban megismerjük a természet erőit, annak titokzatos működését, annál inkább rádöbbenünk, hogy minden képességünkkel, szervezettségünkkel és tudományunkkal együtt is kicsik vagyunk ahhoz, hogy teljesen kézben tartsunk minden folyamatot.”

A főpásztor beszélt arról is, mit gondol a Katolikus Egyház kapcsán oly sokszor és oly nagy erővel hangoztatott reformokról, a nyitásról. Felidézte, hogy a hatvanas években a nyugati világban ez az újítás iránti vágy odáig jutott, hogy azt mondták, az egész kultúrát meg kell változtatni. Ugyanakkor a kontinensnek azokban az országaiban, ahol kommunizmus volt, a hűség számított a fő értéknek, a ragaszkodás - a szenvedés, a börtön ellenére is - Jézus Krisztus tanításához, amelyet örökségként kapott és őriz a közösség. Erdő Péter természetesnek nevezte, hogy felmerül a kérdés, hogyan adják át mindezt a ma emberének.

Az Eucharisztikus Kongresszus is egy jó lehetőség arra, hogy megmutassa a katolikus közösség mindazokat az értékeket, amely mentén szerveződik. Erdő Péter elmondta, a Kossuth Rádió például egy éven át portréinterjúkat készít a jövő évi világesemény meghívott előadóival, akik a világ minden tájáról érkeznek majd.

A gyűlölet pusztítása

A főpásztor ugyanakkor kitért arra is, hogy egy globális keresztényüldözés alapvonalai bontakoznak ki a szemünk előtt. Párhuzamot vont az elmúlt időszakban tapasztalt kereszténység elleni támadások és a holokauszt története között. Kitért arra, hogy Németországban hogyan kezdték el a gyűlöletet szítani történelemhamisítással, rágalmakkal, amelyet ezután az üzletek, zsinagógák elleni támadások követtek, majd a fizikai erőszak a közösség tagjait vette célba.

A bíboros kihangsúlyozta, egy hasonló forgatókönyv érvényesül napjainkban is. Utalt arra, hogy például a nicaraguai fővárosban megszaporodtak a keresztény templomok elleni támadások és ezeknek szinte egyáltalán nincsen visszhangja. Hasonló jelenségnek nevezte, hogy a Közel-Keleten többek között Szíriából, Libanonból szisztematikusan üldözik el a keresztény közösségeket, amelyek évezredes kultúrát és örökséget hordoznak. Megemlítette, hogy ennek a folyamatnak kontinensünkön is láthatóak a jelei.

Erdő Péter azt mondta:

„Nekünk érzékenyeknek kell lennünk az embereket, közösségeket ért üldözések, atrocitások, gyűlöletkeltés iránt. Nekünk a szeretet kultúráját nem halkan, hanem érthetően, hangosan, láthatóan is képviselnünk kell.”

Fotó/Forrás: NEK