Egy falat kenyér

A NEK podcastjában Beáta nővér volt a vendégünk, aki szerint mindenkiben van egy plusz érték, egy potenciál, amit azonban sokszor nehéz magunkban felfedezni, vagy kezdeni vele valamit. A nővér ebben segíti a körülötte lévőket. „Az ember több mint ami számokban kifejezhető, és több mint a sikerei. Ebben a pluszban, ami mozgat bennünket, nagyon sokan még a nem vallásos emberek között is megérzik, hogy valaki, vagy valami olyan van jelen, akit nem tudunk kézben tartani, kezelni, de biztonságot nyújt” – hangsúlyozza Beáta nővér.

Mostani helyzetünk orosz rulett

Krízishelyzetben vagyunk. Beáta nővér a téma szakértőjeként az orosz ruletthez hasonlította a jelenlegi, extrém körülményeket, amelyekből sehogy sem tudunk kilépni, és Placid atya módszerét idézte, aki a Gulagon „dolgozta ki” a túlélés szabályait.
Az első szabály, hogy ne dramatizáljuk a szenvedést. Beáta nővér szerint a korban, amiben élünk, hozzászoktunk a teljes kontrollhoz, éppen ezért a jelen helyzet „őrült nagy stresszfaktor”, mert most egy sor dolgot nem tudunk irányítani. „Ha teremtményi mivoltunkhoz visszatérünk, megértjük, hogy sok minden a kezünkben van, de biztos, hogy minden nincs a kezünkben”- mutat rá Beáta nővér.

Hálakutatás, hálaadás

Placid atya második szabálya: vegyük észre az élet apró örömeit. Ennek kapcsán Beáta nővér elmondta: egy nemzetközi hálakutatásból kiderült, hogy azoknak a mélyszegénységben élőknek, akik minden nap felírták, minek tudtak aznap örülni, javult az életminőségük „Az eucharisztia azt jelenti: hálaadás. Ha naponta felírunk egy velünk történt jó dolgot, az a hálaadás öröméhez köt bennünket.” A harmadik szabály, hogy hogyan tudjuk értékesnek megélni magunkat. „Attól, hogy sok hiányt és veszteséget élünk meg, értékességünk nem csorbul, hiszen az nem a pozíciónkból fakad, hanem rajtunk múlik, hiszen mindig van valaki, aki felé odafordulhatunk, akin segíthetünk.” Végül a negyedik szabály az Istenkapcsolatról szól: mindig fejlődhetünk türelem, szeretet, megbocsájtás terén.

Kiégés elleni gyógyír

A kiégés jelensége sajnos ma gyakoribb, mint korábban bármikor. Beáta nővér, aki könyvet is írt a témáról, a radikális változást tartja a kiútnak, már amennyire ezt a jelenlegi helyzet megengedi. A saját magunknak szigorúan kijelölt idősávok, amikor azzal foglalkozunk, olyat csinálunk, ami valóban feltölt (emberi kapcsolatok, sport, természetjárás) könnyítenek a mentális feszültségen, a kiégés első számú tünetén. „A legfontosabb azonban a viszonyulás, hogy ne vegyem nagyon komolyan” – hangsúlyozza a nővér, valamint azt, hogy az itt és mostban tudatosan legyünk jelen: érezzük a környezetünket, az étel ízét, a testünk súlyát, mert a jelenlét mindig felkínálja a választás lehetőségét.

Punya születése és küldetése

A beszélgetés második felében Beáta nővér a Punya – Egy falat kenyér című kiadványról és az abból született „univerzumról” mesélt. „Egy cigánypasztorációs konferencián fogalmazódott meg, milyen jó lenne közösen tenni valamit. Az egyik NEK-es év szlogenje az volt, hogy mindenkiNEK. Szíven ütött, hogy a mindenki azokat is jelenti, akik nem járnak templomba. Ebből született a Punya –Egy falat kenyér története, ami Jézus történetét meséli el, miközben egy cigány családét is, akik a Szentföldön járva lépten-nyomon találkoznak Jézussal. Punyából azóta „kinőtt” egy női olvasókör, ahol cigányasszonyok olvassák a történetet a saját nyelvükön. „Ők garantáltan azok, akik nem járnak misére, hitoktatásra, mégis a történet által gyógyulások, életrendezések történnek.”

Híd épült

Az olvasókör mellett a Punya digitális képregényformában is megjelent, s így már sokkal szélesebb körben éri el az olvasókat, valamint létrejött egy pedagógiai fejlesztőprogram is, melyek által „híd épült sokakban, akik azt mondták: nem is gondoltam, hogy ilyen közel van hozzám az a népcsoport, amellyel kapcsolatban egy csomó sztereotípia élt bennem. Sok fal leomlott” – mutat rá a lényegre Beáta nővér. A Punyához kapcsolódóan a nővér két nagyon megrendítő történetet is elmesélt: az egyik arról szólt, hogy Cinka, a főszereplő útjáról olvasva hogyan fogtak össze a cigányasszonyok, hogy egy bajba került társuk életét megmentsék, és hogyan fogadtak vissza maguk közé egy olyan nőt, akit korábban kiközösítettek.

Ha kíváncsiak vagytok a két történet részleteire, hallgassátok meg a podcastot!

Kattints ide!

Fotó: Katolikus Rádió