Irak újjászületéséről

Ferenc pápa iraki látogatása után egy hónappal hosszas elmélkedést tett közzé Louis Raphaël Sako káld katolikus pátriárka a patriarchátus honlapján, amelyben felvázolta Irak jövőjével kapcsolatos elképzeléseit, és többek között javaslatot tett a vallás és az állam határozottabb elkülönítésére.

Az egyházi vezető a Szentatya márciusi látogatásáról írt reflexiójában a pápai utat „ideális lehetőségnek” nevezte, amelyből „minden irakinak előnyt kell kovácsolnia, hogy minden felekezet és vallás képviselője visszatérhessen a haza szeretetéhez.”

Sako bíboros szerint Ferenc pápa történelmi iraki látogatásának nem szabad elhalványulnia az emberek emlékezetében, hanem gyakorlati lépésekhez kell vezetnie, amelyek segíthetnek az irakiaknak, hogy „a múltat lezárják és egy új fejezetet nyissanak a megbékélés felé”. A testvériség fontosságáról, mint a békés együttélés alapjáról elmondta, hogy az irakiak mind „elméletben, mind az alkotmányban foglaltak szerint azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkező állampolgárok”, akik semmilyen formában, vallásra, felekezetre, régióra, fajra vagy lakosságszámra nézve nem korlátozhatóak.

„Az állampolgárság mindenki számára egyetemes jog" - írta, hozzátéve: „Új távlatokat kell nyitnunk polgártársaink előtt, hogy mindenki érezze, hogy Irak az otthona."

Sako bíboros azt javasolta, hogy talán itt az idő „szétválasztani a vallást az államtól és felépíteni egy polgári államot, ahogyan azt a nyugati kereszténység már régen megtette, és ahogy azt Szudán is teszi napjainkban.”

Márciusban békemegállapodást írt alá a szudáni kormány a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg (SPLM) vezetőivel, amely dokumentum garantálja a szabad vallásgyakorlást és biztosítja a vallás és az állam szétválasztását egy olyan országban, ahol korábban az iszlám saját felsőbbrendűségét hirdette és az iszlamizálódott nemzeteket a sária követésére kényszerítette.

Irakban a vallási kisebbségek, így a keresztények is gyakran szenvednek el erőszakos cselekményeket, hátrányos megkülönböztetést és sokszor másodosztályú állampolgároknak bélyegzik őket.

Sako bíboros nyilatkozatában kihangsúlyozta, hogy egy világi állam megteremtése „nem elutasítás a vallásokkal szemben, sokkal inkább azok tiszteletben tartása, amelyben nem fonódna össze a vallás a politikával(…) Azt hiszem, ez lehet az együttélés garanciája.”

A Ferenc pápa által hirdetett „emberi testvériség” – azon a meggyőződésen alapulva, hogy Isten a Teremtő és mindenek Ura, valamint, hogy minden ember testvér - a kulcsa a szélsőségek és a gyűlölet elutasításának, valamint nézőpontunk és gondolkodásunk megváltoztatásának.”

A káld pátriárka úgy vélekedett, a testvéri magatartás lehetővé teszi az egymás közötti bizalom kiépítését, hogy testvérekként haladjunk tovább az úton, és hogy megértéssel, szeretettel és a sokféleséget tiszteletben tartva egy békésebb és igazságosabb világot építsünk magunknak.

„A testvériség és a sokszínűség túlélésünk és haladásunk záloga, amit minden nap gyakorolni kell " – mondta Sako bíboros. „Nem szabad kétségbe esnünk bizonyos akadályok, szélsőséges irányzatok és tévhitek láttán, ahogy nem szabad feladnunk a megosztottság ellenére sem.”

Az iraki bíboros üzenetében olyan iskolai programok kidolgozását is szorgalmazta, melyek az ország sokszínűségének az értékeit adná át a fiataloknak, ugyanakkor szót emelt a vallási helyszínek megóvását garantáló törvények szigorú betartása mellett is. Javaslatot tett továbbá Irak kultúráit és vallásait ismertető konferencia- és televíziós programsorozat indítására, amely megmutatná, hogy „ami összeköt bennünket, az valójában sokkal több, mint ami megoszt minket.”

A bíboros szerint az általa javasolt négy projekt elősegítené a sokszínűség tiszteletben tartását, miközben lendületet adna az ország újjáépítésének, a széthulló nemzeti intézmények megreformálásának és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült keresztények hazatérésének.

Forrás: osvnews, thetablet

Fordította: Tóth Franciska

Fotó: NEK Titkárság