Hűséggel hithez, Egyházhoz

Gojdics Péter Pál görögkatolikus papi családban született 1888. július 17-én, az Eperjesi járásban található Pillerpeklénen.

Fiatalon a papi pályára vágyott

Igen korán felébredt szívében a papi hivatás utáni vágy, így a középiskolát követően teológiai tanulmányokba kezdett. Kiváló eredményeit látva elöljárói Budapestre küldték, 1911-ben Eperjesen pedig pappá szentelték.

Istennek szentelt élet

Miután egy kis ideig apja mellett tevékenykedett káptalanként, kinevezték az eperjesi szeminárium prefektusának amellett, hogy hittant tanított a görögkatolikus középiskolában. 1922-ben belépett a Nagy Szent Bazil Rendbe, a szerzetesi fogadalom által ugyanis még inkább Istennek akarta szentelni magát. 1923-ban öltözött be, s vette fel a Pál nevet.

Elvonulás helyett közösségépítés

Ugyan visszavonult, aszketikus életet szeretett volna élni, elöljárói másképp döntöttek. Gojdics így később parókiákat alapított, többek között Prágában, Pozsonyban, Léván, továbbá árvaházat és görögkatolikus általános iskolát nyitott Eperjesen.

Szálka a politikusok szemében

A független Csehszlovák Köztársaság összeomlását követően a Munkácsi Apostoli Adminisztratúra szlovákiai adminisztrátorává nevezték ki. Az akkori politikai vezetők azonban nem nézték őt jó szemmel, így beadta felmondását, amit a pápa nem fogadott el, s kinevezte eperjesi megyéspüspökké.

Az üldözöttek, szenvedők pártfogója

A világháború alatt Gojdics mindent megtett a szenvedőkért, a Jad Vasem Intézet 2007-ben a Világ Igaza címmel is kitüntette zsidómentő tevékenységéért. A kommunista hatalomátvétel alatt ellenállt minden kezdeményezésnek, ami a görögkatolikusokat be akarta olvasztani az Orosz Ortodox Egyházba.

Szemben a kommunista diktatúrával

S amikor 1950-ben a kommunista vezetés Eperjesen törvényen kívül helyezte a görögkatolikus egyházat, Gojdics megtagadta a székesegyház kulcsainak átadását, így letartóztatták.

Vizsgálati fogsága idején megannyi kínzást kellett elszenvednie, kényszeríteni akarták ugyanis, hogy csatlakozzon az ortodox egyházhoz. 1951-ben végül a Szovjetunió elleni kémkedés és hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

A szabadság ára hűtlenség lett volna

Illaván és Lipótváron raboskodott, s ugyan felajánlották neki, hogy szabadon bocsátják, ha elfogadja a csehszlovák ortodox egyház pátriárkájának tisztét, ő a pápa és az Egyház iránti hűsége okán elutasította az ajánlatot.

Jeltelen sír

Folyamatos fizikai és lelki kínzásokat kellett elszenvednie, ennek ellenére azonban igyekezett minden idejét az imádságnak szentelni. A kínzások és a rossz börtönkörülmények miatt utolsó éveiben súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie, végül 1960. július 17-én, hetvenkettedik születésnapján tüdőrákban hunyt el. A börtön temetőjébe temették el, jeltelen sírba.

Boldoggá avatott püspök

Nyolc évvel később földi maradványait Eperjesre szállították, ám sírja csak a szovjet megszállás megszűnésével vált látogathatóvá. Gojdics Péter Pált 1990-ben rehabilitálták. Az eperjesi szeminárium védőszentjét II. János Pál pápa avatta boldoggá 2001. november 4-én.

Forrás és fotó: Magyar Kurír