Eredeti, vagy fénymásolt életet élsz?

Járhat együtt komoly számítógépes tudás és mély istenkapcsolat? Kamaszkorban is? Igen! A mindössze 15 évet élt Carlo Acutis méltó példája ennek.

A számítógép világa napjainkra - különböző szinteken ugyan -, de mindannyiunk számára hétköznapi valósággá vált. Az Alfáktól egészen a Veteránokig. Kezeljük a Word szövegszerkesztőt, szörfölünk a Google keresőjét használva és online levelezünk. Neten rendeljük az ebédet és ott veszünk színházjegyet is. A gyerekek között is egyre gyakoribb a számítógép és az internet használata. Sokan tanulnak programozást, és otthonosan mozognak az informatika mélyebb rétegeiben, rendkívül könnyedén dolgoznak fel komolyabb problémákat is.

Carlo Acutis zseni volt az informatika területén, már kiskamasz korától kezdve. A hozzá közel álló és informatikához értő felnőttek azt állították, egyetemi szintű informatikai tudással rendelkezett. Programozott, filmeket vágott, honlapot készített, képregényeket animált. De Carlo nem csupán ebben volt különleges. Keresztény életet élt, olyat, amelyet felnőttként is kevesen. 2006-ban, 15 évesen három nap alatt elvitte egy gyors lefolyású leukémia, de spirituális öröksége máig is sokak számára sorsfordító. Naponta járt szentmisére, elsőáldozásától kezdve egyet sem hagyott ki. Édesanyja megosztotta, hogy még az utazásaik során is az foglalkoztatta, hogy merre van a legközelebbi templom. A misék előtt vagy után a tabernákulum előtt imádkozott. Szűz Máriával is szoros kapcsolatban állt, a rózsafüzér mindennapi imaeszköze volt. Az Eucharisztiáról azt vallotta, hogy országút számára a mennyországba. Mély és aktív hitélete mellett az átlagos kamaszok életét élte. Sok barát vette körbe, különleges bölcsességét tisztelték és elfogadták, mert érezték, hogy a szívéből jön. Fontosnak tartotta, hogy másokon is segítsen, hajléktalanokat, rászorulókat támogatott.

Carlo élete a mai napig sok fiatalt inspirál. Megalapították Carlo Acutis barátainak társaságát, ahova olyan fiatalok tartoznak, akik szoros kapcsolatban álltak az olasz fiúval, vagy az életükre valamilyen módon hatással volt. Antonio elmondta, hogy mielőtt találkozott volna Carloval, rutinszerűen élte spirituális életét. Eljárt templomba, részt vett a plébánia életében, ezek a tevékenységek megszokások voltak számára. De 2008-ban, amikor megismerte Carlo életét, megváltozott benne valami. Egy pohár hideg víz miatt súlyos gyomorproblémákkal küzdött, ami miatt hónapokig beteg volt. Ekkor találkozott álmában Carlóval. Azóta életének részévé vált. Rosanna számára - aki szintén tagja ennek a csapatnak - Carlo egyik mondata jelentett sokat: szomorúság az, amikor magadra nézel, boldogság az, amikor Istenre. Rájött, hogy plébániáján való részvétele ellenére mindig magára figyel, önmagát és problémáit helyezi a középpontba. Carlo megtanította neki, hogy kisebb és nagyobb nehézségekkel is lehet boldog életet élni. Egyszerűen csak Istenre kell tekinteni. Diletta és Veronica kiemelték, hogy példamutató az olasz fiú mérhetetlen Istenbe vetett bizalma, és megmutatta, hogy az életszentség az ő korosztályuk számára is elérhető. Carlo elkezdett járni egy utat, amelyet most nekünk folytatni kell – mondta Antonio.

Az olasz fiú életének középpontjába helyezte az Eucharisztiát. Informatikai tudását felhasználva 14 évesen létrehozott egy virtuális kiállítást az eucharisztikus csodákról, ami máig is megtekinthető (http://www.miracolieucaristici.org/). Két és fél év alatt szüleivel ellátogatott az összes csoda helyszínére. Betegségében szenvedéseit a pápáért és az egyházért ajánlotta fel. Sírhelye - kérésének megfelelően - Assisiben található, abban a városban, amire mindig azt mondta: a hely, ahol boldogabb vagyok. Szentté avatási eljárása folyamatosan zajlik. A milánói érsek fogalmazta meg, hogy Carlo bensőséges hite bizonyíték arra, hogy Isten a fiatalok szívén is kopog.

Ne fénymásolt életet élj, ne más életét próbáld meg élni. Éld a saját, egyedi missziódat, hiszen annak betöltésére vagy meghívva!



Fotó: Carlo Acutis Biograph

Németh Kinga/NEK Titkárság