222 év – Szent József-templom

A török uralom utáni felszabadulás (1686) után az Alsó-Külvárosnak, majd Pacsirtamező-Külvárosnak nevezett területen főleg szántók, kertek terültek el. 1720-tól németek, majd később szlovákok települtek ide jelentősebb számban, de cseh, morva, lengyel, román és ruszin családok is itt kerestek maguknak új otthont. A polgárok szakrális helyeket építettek maguknak, így például a Kálváriát, illetve egy haranglábat.

Nagy közösség kicsi temploma

Önálló plébánia alapítására 1777-ben került sor. Az első templom fából épült, és mindössze 380 fő befogadására volt elég, ezért a polgárok II. József császárhoz fordultak, hogy egy nagyobb, díszes templomot építhessenek, melynek védőszentjeként – a császár iránti tisztelet jeléül is – Szent Józsefet jelölték meg.

Rohamtempó

Az építkezés 1788-ban kezdődött Tallher József tervei alapján, de hamarosan kiderült, hogy a talaj alkalmatlan ekkora épület megépítésére, ezért Batthyány József hercegprímás kijárta, hogy az új templom a korábbi harangláb helyén kapjon helyet. A munkálatok 1797-ben kezdődtek, és az egyszerűsített építkezés rohamléptekekkel haladt, így például nem várták meg a torony és a főhomlokzat elkészültét sem. 1799 végén Pfingstl Mihály terézvárosi plébános már szentmisét celebrált az új templomban.

A jó munka és az idő

A gyors munka azonban megbosszulta magát: pár héttel az átadás után a kórus az orgonával együtt leszakadt, a helyszíni szemle során pedig a boltozaton is repedéseket észleltek. A templom befejezését végül 1810-ben kezdték meg, immár kéttornyos tervvel. Ez a fázis 1814-ben zárult le, a tornyokat azonban rézsisak helyett gúlatetővel zárták le.

Három évtizedes várakozás

Az egyszerű főoltárt felváltó díszes oltárra 1801 óta folyt gyűjtés, komolyabb adományok csak 1825 után érkeztek. 1835-ben a világhírű klasszicista építész, Hild József tervei alapján megkezdődött a főoltár építése, melyet 1837. karácsony másnapján áldottak meg. Egy évvel később jött a nagy pesti árvíz.

Az árvíz pusztítása

Az 1838. évi nagy pesti árvíz a templomot sem kímélte. A pusztítás pontos mértékét sajnos már lehetetlen rekonstruálni, de az 1844. évi leltár szerint a károk jelentékenyek lehettek. Páduai Szent Antal, Segítő Szűz Mária és a halászcéh mellékoltára annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Az első nagy renoválásra az 1850-es éveket követően került sor, ezeket a munkákat is Hild irányította.

Beolvasztott harangok

Teljes átalakításra az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően került sor, a templom egy 1889-es terv szerint neobarokk, neoreneszánsz stílusjegyeket kapott.

A tornyokban lakó öt harangból az I. világháború alatt hármat olvasztottak be, de az összefogásnak köszönhetően 1925-re pótolták őket.

1938. pompás megújulás

Az 1938-as eucharisztikus kongresszusra újabb renoválásra került sor, megtisztították a templom freskóit, az ornamentális díszeket újrafestették, a szobrok, mellékoltárok új aranyozást kaptak és a szószéket is felújították. A II. világháború alatt a front szó szerint átvonult a templomon, a szovjet hadsereg szállásként, főző-, sőt illemhelyként használta azt, ráadásul szinte teljesen kifosztották.

Némaságra kényszerítve

1983-ban a taizéi közösség megalapítója, Roger Schütz csendes szentségimádáson vett részt a templomban, ugyanis a kommunista hatalom csak úgy adott neki beutazási engedélyt, ha nem szólal meg a nyilvánosság előtt, sőt taizéi énekek sem hangozhattak fel. 1986-ban pedig Kalkuttai Szent Teréz anya volt a templom vendége.

Új kezdet

A rendszerváltás küszöbén felélénkült az itteni közösség élete. A női szerzetesközösségek reorganizációja a Szociális Testvérek Társulata segítségével itt kezdődött el. A hitoktatók már 1990-ben elkezdték az önkormányzati iskolákban, óvodákban a hitoktatást. Újjászerveződött a karitatív tevékenység, A lendület évtizedek múltán sem hagyott alább.

Lelki központ

A templomot a budapesti szlovákság lelki központjának is tekintik. Józsefvárosban a XIX. század második felében rendszeresen tartottak szlovák nyelvű szentbeszédeket, egy századfordulós kalauz szerint vasár- és ünnepnap fél hétkor szlovák nyelvű prédikáció, hét órakor szlovák nyelvű szentmise volt idei. Ezenkívül a Budapesten tartózkodó csángók lelki gondozására minden hónapban román nyelvű szentmisének adott otthont a templom.

NEK: szlovák nyelvű mise

Ugyancsak a századforduló környékén alakult meg a Budapeštiansky katolicky delnícky kruh (Budapesti Katolikus Munkáskör) nevű keresztény szocialista munkásegyesület megalapítása Sándorfi Endre plébános irányítása alatt. Sándorfi igyekezett a tagokat vallási és erkölcsi nevelésben részesíteni, képezni, tanítani. Így tehát teljesen érthető, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson szeptember 8-án a Szent József-plébániatemplomban S.E.R Bernard Bober kassai érsek-metropolita celebrál szlovák nyelvű szentmisét.

Egy családban

A szlovák főpap élénk, határokon átívelő párbeszédre törekszik. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbólumára, a Missziós keresztre Bernard Bober érsek helyezte fel Boldog Anna Kolesar ereklyéjét. A kassai vértanúk – akiknek ereklyéi ugyancsak a keresztet ékesítik – halálának 400. évfordulóján az érsek kiemelte: „A három szent kassai vértanú közül egyik sem volt szlovák származású. Mindhárman más-más kulturális közegből jöttek: Kőrösi Márk a mai Horvátország területén született, Grodeczki Menyhért Lengyelországban, Pongrácz István pedig Erdélyből származott. Kassán haltak mártírhalált, így lettek »kassaiak«. A közös hit testvérré tette őket, ebben is megmutatkozik a Katolikus Egyház nemzetekfelettisége. A megkeresztelteket faji és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül egy családba gyűjti.”

Fotók és forrás: http://www.jozsefvaros.plebania.hu/, esztergomi-ersekseg.hu