A Missziós kereszt kéméndi állomása

Hitben való megerősödés a Missziós kereszt tövében

Egy „kurtaszoknyás“ felvidéki faluba látogatott a Missziós Kereszt

Az Érsekújvárosi járásban, a Garam partján fekszik egy község: Kéménd. Csak át kell hajtani a Mária Valéri hídon, kicsit északnak menni, és elérjük a rónaságon fekvő települést. A „kurtaszoknyás“ elnevezés néphagyományukat rejti, Kéménd és rajta kívül még 5 környékbeli falu őrzi népviseleti kuriózumát: a rövid népi szoknyát. A település 300 pincehelyiségének otthont adó Ördöngős dűlő jófajta borral és kulturális rendezvényekkel várja a betérőket. A szinte különálló egységet a 20. század második felétől Iszomfalvaként emlegetik.

Ezen az izgalmas, hagyományokat őrző településen járt a Missziós Kereszt, beszámolójukat alább olvashatják:

Missziós Napokat tartottak a kéméndi templomban június 3-5. között, hogy próbálják felrázni a helyi közösséget, ösztökélve őket az evangéliumi értékek megélésére, és továbbadására. A rendezvényen a jövő évi 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma, a Missziós Kereszt is jelen volt.

A kereszt Esztergomból érkezett az Urunk Mennybemenetele templomba, melyet a hívek az első napon szertartás keretén belül ünnepélyesen fogadtak, és a 18. század első feléből származó műemlék kovácsoltvas rács elé állítottak fel. Ezt követően nyitotta meg Ft. Sztyahula László, az új - és legújabb kori magyar történelemtudományok szakértője azt a kiállítást, amelyet e jeles eseményre állított össze a tulajdonában lévő nagyon értékes könyvek és kéziratok anyagából. Az 1938-as tabló a budapesti 34. Eucharisztikus Világkongresszusról mutatott be korabeli fényképeket, imádságokat, sőt még egy eredeti, 46 állam zászlójával díszített zsebkendőt is. A másik tabló az 1939-es Szent Jobb első, második és harmadik felvidéki és kárpátaljai útját mutatja be sajtótörténeti vonatkozásaival.

A résztvevők megszemlélhették az 1939-ben készült, és az egykori esztergomi prímási birtokon használt, felújított Szlezák Rafael budapesti harangöntő műhelyében készült 33 kg-os harangot, valamint a 18.század elejéről származó felújított szószéket.

Ebéd után a hívek a kereszt előtt hódoltak, majd Ft. Sztyahula atya a Missziós kereszt első 9 szentjének életét ismertette vetített képes előadás keretében, amit szentségimádás követett. Az 1711-ben készült és a közelmúltban felújított monstranciában kihelyezett eucharisztikus Krisztus előtt hódoltak az elsőáldozók, akikhez a hívek is csatlakoztak. E szentségtartót Bertók István özvegye ajándékozta a templomnak 1711. május 14-én. A szentmise főcelebránsa és szónoka Ft. Borka Iván muzslai plébános úr volt, aki homíliájában utalt az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus kongresszus bélyegkészítőjére, Cziglényi Ádámra, aki muzslai felmenőkkel rendelkezett, és Mészáros Jánosra, aki Érsekújvár szülöttje volt, és az Arany vonaton a Szent Jobbot kísérte.

Másnap a lelki megújulást elősegítő program reggeli imával, rövidfilmmel, rózsafűzérrel és szentségimádással folytatódott. Ebéd után a Missziós kereszt szentjeinek második része került ismertetésre. Az esti szentmise főcelebránsa Ft. Szalay András bényi plébános úr volt. Bény 800 éven keresztül volt Kéménd leányegyháza. Homíliájában Szent István elévülhetetlen érdemeit emelte ki, akit Bényben öveztek fel karddal a nagykorúság jeleként, és innét indította a Koppány elleni támadást is. Szólt Szent Lászlóról, akinek unokája, Lambert építette a bényi premontrei kéttornyú templomot az Utolsó Vacsora tiszteletére, mintegy 800 évvel ezelőtt. A koncelebrált szentmisét az atyák piros, fehér és zöld miseruhákban mutatták be, és a legszentebb áldozathoz a Bertók István által 1699-ben adományozott, és a közelmúltban felújított kelyhet használták. A szentmise után esti ájtatosságal és fáklyás körmenettel ért véget a nap.

Szerdán keresztjáró napot tartottak a hívek, és a mindenszentek litániáját imádkozták, illetve a Missziós kereszt további szentjeinek és boldogjainak bemutatására is sor került, amit rózsafüzérrel és szentségimádással zártak a szentmise előtt. Az Eucharisztia ünneplésének főcelebránsa és szónoka Ft. Vanda Károly szalkai esperes úr volt. Homíliájában az Ipoly és Garam menti papi hivatásokról szólt, akik felszentelésük után Isten népének a legszentebb kenyeréről gondoskodnak. Kiemelte, a keresztény embernek minden körülmények között meg kell vallania a hitét. A résztvevők szentmise keretében felvehették a betegek kenetét. Rengetegen éltek a lehetőséggel.

Sztyahula László szervező atya számára különösen fontos volt június 5-e, hiszen pontosan 50 évvel ezelőtt érettségizett, és 45 évvel ezelőtt, június 9-én a koronázó templomban szentelték pappá.

Isten kegyelme kiáradt a Missziós Napok résztvevőire, akik e gazdagságot majd családjaikban és közösségeikben osztják szét.

Bokor Klára